Elgondolkodtató, hogy vajon mi magunk beengedjük-e szívünkbe, gondolatainkba, érzéseinkbe, egyszóval életünkbe a világ Királyát? Elé megyünk-e, fogadjuk-e? Vagy csak forgunk magunk és feladataink körül, összetévesztve a sürgőset a fontossal, a lényegessel?
Gyermekeink számára mindig öröm, ha a gyülekezetben is megjelenünk. Lelkesen készülnek, szívesen énekelik az énekeket, mondják a verseket. Ők még fontolgatás nélkül szívesen tartoznak ahhoz a Királyhoz, aki életét sem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, mert úgy szerette a világot.
Hálát adunk Istennek ezekért a gyermekekért és családjaikért. Köszönjük a részvételüket, és az óvodapedagógusoknak is felkészítő munkájukat.
Isten áldása legyen ünnepre készülésünkön!