A beszélgetés során hangsúlyt kapott, hogy kommunikációnk vajmi kevés részét jelenti a kimondott szó, mondat (8%). Az információáramlás jelentős része a hanglejtésen (22%), gesztusokon (35%) és a mimikán (35%) keresztül közvetítődik.
Példákon és tapasztalatainkon keresztül a résztvevőkkel átgondoltuk, hogy mennyire fontos saját érzéseink és gondolataink hiteles közvetítése gyermekeink felé. Amit valójában érez és gondol a szülő, gyermeke azt érti meg és érzi át, még akkor is, ha a szülő szavaival mást, valami társadalmilag kívánatost akar közvetíteni. Nagyon fontos tehát a szülői önvizsgálat: valójában mit érzek gyermekem óvodába kerülésével kapcsolatban vagy például mit gondolok egy válás során a másik szülőről a szívem mélyén?
Az érzelemkifejezésről és közvetítésről való beszélgetés során a szülő mint minta, modell és példakép témája is felmerült. Gyermeke számára a szülő a legfontosabb szereplő, akinek minden rezdülése, tette mintaértékű számára. Ahogyan anya és apa beszél, cselekszik házaspárként egymással, a családtagokkal, a munkahelyén, barátaikkal vagy éppen vele, a kisgyermekkel, az követendő és megtanulandó minta számára. A gyermek saját gondolatait, érzéseit és viselkedését ebből a mintából építi fel.
Mindez a szülő-gyermek összehangolódás nagy felelősséget is rejt magában, azonban csodálatos lehetőséget is a gyermeki lélek fejlődéséhez. Jesper Juul A működő család – A nevelés új útjai című könyve foglalkozik a témával. Gyakorlatias és olvasmányos módon közelíti meg a szülő-gyermek kapcsolatot, a működő családban rejlő erőt.
A következő Családi Kör időpontja: 2017. január 26. csütörtök 16:30-17:30
Következő találkozásunk témája: Gyermekkori viselkedés és magatartászavar