Karácsonyi üdvözlet

Ilyenkor karácsonykor mindig a gyermekek állnak a középpontban. Eszembe jutott egy kis játék, melyet anyukák szoktak játszani kicsi gyermekeikkel. A játék a legegyszerűbb bújócska: az anya arca elé teszi kezét, és „elbújik”, majd elveszi a kezét és rámosolyog gyermekére: „Kukucs!” Pici gyermekek arcán ilyenkor észre lehet venni, hogy valóban meglepődnek, hova lett anya. Pedig valójában teljes egészében előttük van a szeretett személy, de a közéjük helyezett kezek miatt nem látják őt.

Valahogy így van ez a mi életünkben is. Sok akadály van előttünk, ami miatt nem látjuk, vagy nem akarjuk látni a megszületett istengyermeket. Csak akadályainkra, feladatainkra figyelünk, nem vesszük észre, hogy Jézus, Isten fia hozzánk, miértünk jött. De éppen az az örömhír számunkra, hogy ami előttünk van, az nem igazi akadály, hanem leküzdhető, átléphető, megdönthető, és Jézus éppen ezért jött: hogy az akadályainkat lerontsa, és elbontson mindent, ami Őközé és énközém állhatna.

Kívánom mindenkinek, hogy ezen a karácsonyon átjusson a hegyként tornyosuló akadályokon, munka- és feladattengeren, és meglássa Azt, aki hozzánk, mindannyiunkhoz jött, hogy szeretetét adja.

„ Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” Lukács evangéliuma, 2;10-12

Áldott karácsonyt kívánunk mindenkinek!




Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!