Csoport szinten és egyénileg is készültünk tiszteletünk kinyilvánítására. Megbeszéltük történelmünk ezen szakaszának jelentőségét és érdekességeit, hogy március 15 az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkék lehetünk tehát erre a napra.
Gyakoroltuk és többször el is szavaltuk a Nemzeti dalt, valamint egyénileg minden gyermek készített valamiféle szimbólumot, amit nemzeti színűre festettek. Készültek szívek, amik a hazaszeretet, zászlók, kokárdák, amik az összetartozást jelképezik, madarak, amik a szabadságot, kardok, amik a vitézek és katonák hősies tetteit hivatottak jelképezni, valamint tulipánok is, amely az egyik legszebb magyar motívumunk, és a nőiesség jelképe, a nők szabadságharcban betöltött jelentős szerepére hívja fel a figyelmet.
Mára hagyománnyá vált, hogy a csoportok ellátogatnak Petőfi Sándor szobrához, és tiszteletüket teszik a saját készítésű nemzeti színű gyermeki alkotásaikkal. Mindenki a saját kis munkáját tűzhette a szobor köré, azután pedig közösen szavaltuk el a Nemzeti dalt.
Ahogyan a kokárda az összetartozás jelképe, úgy erősítik ezek a közös élmények a gyermekekben a hazaszeretet és a közösséghez tartozás jó élményét.
További képek
